Villanyszerelőnek swarovski fülbevaló

Vannak azok az emberek, akik tipikusan a műszaki analfabéták közé tartoznak. Hogy mit értek ez alatt? Bármilyen egyszerűen és bármilyen részletességgel magyarázza az oktatni kívánó ember a dolgok tényállását, csak pislogva mereng a hallgatóság, hogy ez az ember vajon miről is beszél. A napokban vettem észre, hogy rengeteg ilyen ember van körülöttem, sőt, én is az vagyok. Vannak azok az emberek, akik tényleg semmilyen műszaki témában nincsenek otthon, és vannak azok, akik bizonyos dolgokban nagyon jók, másban pedig még nem volt alkalmuk kiteljesedni. Mert hogy én ezt tudom csak feltételezni, hogy az életük során még nem volt mellettük olyan ember, aki bevezesse a világ ilyen szintű rejtelmeibe. Vegyük például a lakótársamat, Palit. Nem is olyan régen, amikor kerestük a számunkra legideálisabb otthont, az egyik főbérlő kiselőadást tartott nekünk a lakás villany felszereltségéről. Elmagyarázta, hogy hol, milyen vezetékek vannak, mekkora feszültséggel, milyen mérőórával és milyen kialakítással, mi meg tulajdonképpen öt percig értetlenül álltunk a történések előtt és nagyjából fogalmunk sem volt arról, hogy miről is van szó. Én még csak hagyján, hiszen nekem bőven elég, ha a számítástechnikai kütyükkel olyan barátságban vagyok, ami egy egészséges felhasználónál elvárt, de Pali mindeközben egy technikai zseni. Tény, hogy leginkább ő is a számítástechnika és az elektromos kütyük világában van otthon, de képes egy gitárt kibelezni, és újra összerakni, vagy akár egy asztali számítógéppel ugyanezt megtenni, de amikor egy lakás villamossági felszereltségéről van szó, csak hasznavehetetlenül csóválgatja a fejét. Pedig a kettő nem különbözik sokban egymástól. De ez lehet, hogy csak az én véleményem.

Van egy általános iskolai volt osztálytársam, akiből viszont soha ki nem néztem volna, hogy ilyen mestere lesz a villamosságnak. Furcsa volt, mert soha nem értett igazán sem a fizikához, sem a matematikához, ráadásul olyan középiskolába ment tovább, ahol nem is gondoltam volna, hogy valamire viszi. Ennek ellenére, amikor a szüleim házánál probléma akadt, és édesapám már sehogy sem tudta megoldani, villanyszerelőt hívtak, és a legnagyobb meglepetésemre ő jött. Sokat változott az évek alatt, de valahogy még mindig az a szeleburdi kis bolond gyerek volt a szememben, mint 15 évvel ezelőtt. Az először legszembetűnőbb változás a kilőtt füle volt, amelyben egy hatalmas swarovski férfi fülbevaló díszelgett. Na hát, ezt sem gondoltam volna a kis melegítőnadrágban és kinyúlt pólóban iskolába járó gyerekről, hogy egyszer egy swarovski fülbevaló ékesíti majd a cimpáját. Érdekes párosítás volt mondjuk a munkás overallal, de egy szavam nem lehet rá, amikor egy halom fülbevalós pasi flangál az utcákon. Mivel apámék dolgoztak, megkértek, hogy legyek otthon, amikor jön a szerelő, engedjem be a lakásba, a szerelő meg úgy gondolta, akkor arra is fel van hatalmazva, hogy nekem mondja el az észrevételeket, megoldási javaslatokat és a munkamenetet. Valószínűleg olyan bután, ám mégis sodálattal a szememben még egyszer sem néztem arra a srácra. Bután, mert gőzöm nem volt miről beszél, és csodálattal, mert eddigi életemben nem gondoltam volna, hogy valaha is olyan dolgokat fog nekem mondani ez a fiúcska, amiből egy kukkot nem értek, ő viszont igen, és még értelme is van.

Remélem, kedves olvasó, nem tűnik úgy, hogy itt bármiféle előítéletről is szó lenne, egyszerűen csak az derült ki, hogy nagyon félreismertem egy embert, vagy pedig valóban annyit változott az utóbbi időben, hogy jogos volt a rá nem ismerésem. Nem hiába, ez a swarovski fülbevaló csodákat tud tenni az emberekkel. Lassan komolyan elgondolkodom azon, hogy nekem is be kell invesztálni egy párba.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.